fehérje diéta

Napi fehérje szükséglet, forrás és diéta

A fehérje egy szerves molekula, amely aminosavak lineáris polimereiből épül fel. A fehérjék kialakításában a húszonkét féle fehérje alkotó aminosav vesz részt, melyek egymáshoz kapcsolódnak, így kialakítva a fehérjék elsődleges szerkezetét, amit aminosav-szekvenciának is nevezünk. Ezek közül kilenc fajtát (esszenciális aminosavak) az emberi szervezet nem, vagy csak nagyon csekély mennyiségben képes előállítani, ezért azokat az élelmiszerek vagy táplálékkiegészítők segítségével kell a szervezetbe juttatni.

Minőségi fehérje

Minden élelmiszer tartalmaz fehérjét, azaz aminosavakat, de különböző összetételben, ezért nagyon fontos a kiegyensúlyozott étrend. A fehérje nemcsak a mennyiségről szól, hanem a minőségről is. Az állati eredetű fehérjék, a hús, a tejtermékek és a tojás tartalmazzák az összes létfontosságú aminosavat. A növényi eredetű fehérjék – például a babban, a diófélékben vagy a szójában található változatok – szintén tartalmazhatnak aminosavakat, de egyes esszenciális aminosavak hiányoznak belőlük, ezért önmagukban nem megfelelő fehérjeforrások, így kompletálni kell őket.

Létfontosságú tápanyag

Kevés tápanyag olyan fontos, mint a fehérje. Ha nem elégítjük ki a napi fehérje szükségletet, az hatással lesz az egészségre és a test összetételre. A fehérje az emberi testben a szövetek felépítéséért és megtartásáért felel. Az izmok, az inak, a szervek és a bőr előállítására használja őket a szervezet, valamint enzimeket, hormonokat és különféle molekulákat hoz létre, amelyek sok fontos funkciót töltenek be. Csecsemő- vagy gyermekkorban de már a terhesség idején is a szervezetnek sokkal nagyobb a fehérje igénye. Szintén nagyobb mennyiségre van szükség a fizikai sérülésből való felépülés idején, például műtét után, vagy sportolás során szerzett izomsérülések esetén.

Napi fehérje szükséglet

Nem a bevitt fehérje mennyisége számít, hanem a bevitel eloszlása a nap során. A szervezet annyi fehérjét használ fel, amennyire szüksége van. Tehát ha a napi fehérje szükséglet 80 gramm, akkor jobb ha minden étkezéskor 15-20 grammot fogyasztunk belőle, s nem egy vagy két étkezésre osztjuk el az összeset.

A megfelelő mennyiségű bevitel az ember testsúlyától és életmódjától függ. Napi szinten kilogrammonként 0,8 gramm fehérjére van szükség egy átlagos életvitelű embernek a kutatások alapján. Aktív sportolóknál, akiknél a kitartás számít, ez a szám már 1,3 gramm, körüli míg az erősportokat űzőknél 1,2-1,7 gramm. Minél aktívabb az ember, annál több fehérjére van szükség.

A fehérje negatív hatásai

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a magas fehérjetartalmú étrend vesekárosodást és csontritkulást okozhat, de a tudomány nem támasztja alá ezeket az állításokat. Bár a korlátozása hasznos lehet a már fennálló vesebetegségben szenvedők számára, nincs bizonyíték arra, hogy a fehérje egészséges emberekben vesekárosodást okozhat.

Valójában a magasabb fehérjebevitel csökkentheti a vérnyomást és elősegítheti a cukorbetegség leküzdését, amely a vesebetegség két fő kockázati tényezője. A fehérje bármely feltételezett káros hatását a vese működésére felülmúlja ezekre a kockázati tényezőkre gyakorolt ​​pozitív hatása.

Összességében nincs bizonyíték arra, hogy az ésszerűen magas fehérjebevitel káros hatással lenne az egészséges emberekre, akik megpróbálják optimalizálni egészségüket.

Izomnövelés fehérjével

Az izmok nagyrészt fehérjéből állnak. Csakúgy, mint a legtöbb testszövet esetében, az izmok is dinamikusak, és folyamatosan lebomlanak és újjáépülnek. Izomgyarapodáshoz a testnek több izomfehérjét kell szintetizálnia, mint amennyit lebont. Más szavakkal, pozitív fehérje-egyensúlynak kell lennie a testben – gyakran nitrogén-egyensúlynak nevezik, mivel a fehérje magas nitrogén-tartalommal rendelkezik. Az emberek, akik izomzatot akarnak építeni, gyakran több fehérjét esznek, valamint súlyzós edzést végeznek. A magasabb fehérjebevitel elősegítheti az izmok felépítését és az erő nővelését.

Eközben azoknak, akik meg akarják tartani az épített izmokat, a testzsír elvesztésekor növelniük kell a fehérjebevitelt, mivel a magas fehérjebevitel segíthet megakadályozni a diéta során általában bekövetkező izomvesztést.

Az izomtömeg tekintetében a vizsgálatok általában nem a fehérjékből származó kalóriák százalékos arányát vizsgálják, hanem a napi fehérje grammot testtömeg-kilogrammonként.

Gyakori ajánlás az izomtömeg növelésére: 2g vagy kicsit feletti fehérje / kg.

Számos tanulmány próbálta meghatározni az optimális mennyiséget az izomgyarapodáshoz, de sokan eltérő következtetésekre jutottak.

Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a 1,8 gramm / kg fölötti fogyasztásnak nincs előnye, míg mások azt jelzik, hogy a legjobb a 2 gramm / kg, vagy fölötti bevitel.

Ha magas testzsírral rendelkezik, akkor a teljes testtömeg helyett a sovány tömeggel célszerű számolni, mivel leginkább ez határozza meg a szükséges fehérje mennyiségét.

Fehérje források

Állati eredetű fehérjék

– Csirkemell
Remek fehérje forrás, mert nagyon alacsony a zsírtartalma és 100 g nyers csirkemell 20-22 g fehérjét tartalmaz. Az egyik legjobb választás sportolók számára.

– Sovány sertéshús
Fehérjetartalma kicsit alacsonyabb a csirkemellnél (12-15g), viszont sajnos a zsírtartalma is magasabb, így fogyasztása csak ritkábban ajánlott. Viszonylag magas a telített zsírtartalma, ami nagy mennyiségben fogyasztva keringési rendszer problémákat okozhat.

– Marhahús
A marhának érdemesebb a soványabb részeit választani, ami 6-10 g zsír mellett 20-25 g fehérjét tartalmaz 100 g-ban, viszont ár érték arányban ez a fajta fehérje forrás igen drágának bizonyulhat.

– Tonhal
A tonhalnak a magas fehérjetartalma mellet, magas az esszenciális zsírsav tartalma, így hozzájárul a megfelelő emésztéshez, a keringési rendszer egészségéhez és a gyulladások csökkentéséhez. Salátákhoz is kitűnő választás lehet.

– Cottage cheese
Az alacsony zsírtartalom igen magas, 14g fehérje tartalommal párosul ebben a sajt, vagy inkább túró félében. Ideális választás akár lefekvés előtti ételként.

– Tojás
A tojás egy rendkívül jól hasznosuló fehérje forrás, melynél csak a tejsavó fehérje biológiai értéke magasabb. A tojás sárgája is gazdag fehérjében, ugyanakkor a zsír- és koleszterintartalma is magas.

Növényi eredetű fehérjék

– Quinoa
A quinoa 15g fehérjét tartalmaz, ugyanakkor remek szénhidrát forrás is egyben, mivel glikémiás indexe alacsony, így lassan emeli meg a vércukor szintet és hosszabban tart jóllakott állapotban. Gazdag magnézium, vas és B-vitamin forrás.

– Hajdina
Fehérjetartalma 15g körüli. Magas rost tartalma segíti az emésztést, antioxidáns tartalma pedig hozzájárul a keringési rendszeri egészséghez. Glikémiás indexe alacsony.

– Szójabab
A szójabab fehérje tartalma 45%-os, de ezen kívül tartalmaz jelentős mennyiségű kalciumot, vasat, magnéziumot, mangánt, foszfort, cinket, káliumot, C-vitamint és B-vitaminokat.

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük