Demencia tünetei

A demencia tünetei különböző betegségek, például az Alzheimer-kór által okozott agykárosodásból származnak. Ezek a tünetek az agy sérült részétől függően változnak. A demencia különböző típusai különbözőképpen érinthetik az embereket, és mindenki a maga módján fogja tapasztalni a tüneteket.

Ez a betegség egyfajta időskori elbutulásnak is felfogható, mely egy tünetegyüttes, amely hatással van a memóriára, a kommunikációra, és a szociális képességekre. Az esetek többségében a demencia tünetei idővel súlyosbodnak. Minden emberben másként halad előre a betegség, tehát nem lehet általánosítani. A különböző típusai világszerte az idős korral járó leggyakoribb betegségek közé tartoznak.

A demencia a kognitív funkció csökkenése. Demenciáról akkor beszélünk, ha a mentális károsodás legalább két agyi funkciót érint. Befolyásolhatja a memóriát, a gondolkodást, az ítélőképességet, a beszédkészséget és a viselkedést. Ennek okai lehetnek különféle betegségek vagy sérülések. A mentális károsodás enyhétől súlyosig terjedhet és akár személyiségi változásokat is okozhat. Néhány típusú demencia progresszív. Ez azt jelenti, hogy idővel rosszabbodik az egyének állapota. Némelyik típusa kezelhető vagy akár visszafordítható.

Koncentrációs készség csökkenése.
Emlékezet kiesés.
Nem tud megbirkózni a változással. Lehet, hogy nehezen fogadja el a környezet változásait.
Enyhe változások a rövid távú memóriában. Úgy emlékezhet a 15 évvel ezelőtti eseményekre, mint ha tegnap történtek volna, de nem emlékszik, mit evett ma reggel.
Nem jutnak eszébe a megfelelő szavak. A szó felidézése, vagy az asszociáció nehezebb lehet.
Felteheti ugyanazt a kérdést, elvégezheti ugyanazt a feladatot, vagy többször elmondhatja ugyanazt a történetet rövid időn belül.
Azok a helyek, amelyeket egykor jól ismert, most idegennek tűnhetnek.
Nem tudja követni egy másik ember mondandóját.
A depresszió, a frusztráció és a düh nem ritka a demenciában szenvedőknél.
Az érdeklődés elvesztése. A demenciában szenvedő embereknél apátia fordulhat elő. Ez magában foglalja az egykor tetszett hobbi vagy tevékenység iránti érdeklődés elvesztését.
Nem ismeri fel az ismerőseit, családtagjait.

A memóriaproblémák nem mindig a demencia tünetei. Ezek a korai demencia tünetei arra utalhatnak, hogy leépül a memória és a szellemi képesség.

A demencia jelei

A legtöbb esetben a tünetek progresszívek és idővel súlyosbodnak, és mindenkiben másképp halad előre. Azonban a legtöbb ember a demencia következő szakaszainak tüneteit tapasztalja:

Enyhe kognitív károsodás

Idősebb egyéneknél enyhe kognitív károsodás (MCI) alakulhat ki, de soha nem haladhat demenciává vagy bármilyen más mentális károsodássá. Az MCI-ben szenvedők gyakran felejtést, nehézségeket idéznek fel a szavak felidézésével és rövid távú memóriaproblémákat tapasztalnak.

Enyhe demencia tünetei

Ebben a szakaszban az enyhe demenciában szenvedők képesek lehetnek önálló működésre.

– rövid távú memória kiesés
– a személyiség változásai, beleértve a haragot vagy a depressziót
– rosszul elhelyezett dolgok vagy feledékenység
– bonyolult feladatok vagy problémamegoldás nehézségei
– érzelmekkel való küzdelem

Mérsékelt demencia tünetei

Ebben a szakaszban az érintett embereknek szükségük lehet segítségre egy szeretett személytől vagy gondozótól. Ez azért van, mert a betegség már zavarhatja a napi feladatokat és tevékenységeket.

– rossz ítélőképesség
– fokozódó zavar és frusztráció
– memóriavesztés, amely tovább nyúlik a múltba
– segítségre van szüksége olyan feladatoknál, mint az öltözködés és a fürdés
– jelentős személyiségváltozások

Súlyos demencia

A betegség ezen késői szakaszában az állapot mentális és fizikai tünetei tovább csökkennek.

A súlyos demencia jelei:

– képtelenség fenntartani a testi funkciókat, beleértve a járást, végül a nyelést és a hólyag kontrollálását is
– képtelen kommunikálni
– teljes munkaidős segítséget igényel
– a fertőzések fokozott kockázata

A demenciában szenvedők különböző ütemben haladnak a betegség szakaszaiban.

A demencia okai

A demenciának számos oka van. Általában az idegsejtek (agysejtek) degenerációjából vagy más testrendszerek zavaraiból származik, amelyek befolyásolják az idegsejtek működését.

Számos állapot okozhatja ezt a betegséget, beleértve az agy betegségeit is. A leggyakoribb ilyen ok az Alzheimer-kór.

A neurodegeneratív azt jelenti, hogy az idegsejtek fokozatosan megszűnnek vagy nem megfelelő módon működnek, és végül meghalnak. Ez befolyásolja az idegsejtek közötti kapcsolatokat. Ez a szétkapcsolás számos diszfunkcióhoz vezethet.

Néhány leggyakoribb oka

– Neurodegeneratív betegségek
– Alzheimer kór
– Parkinson-kór demenciával
– gyógyszeres mellékhatások
– krónikus alkoholizmus
– bizonyos daganatok vagy agyi fertőzések

Egy másik ok a frontotemporális lebeny degeneráció, amely egy átfogó kifejezés olyan állapotokra, amelyek károsítják az agy frontális és temporális lebenyét.

Más körülmények is okozhatják

– strukturális agyi rendellenességek, például normál nyomású hydrocephalus és subduralis haematoma
– anyagcserezavarok, például hypothyreosis, B-12-vitamin hiány, valamint vese- és májbetegségek
– méreganyagok, például ólom

Ezen demenciák némelyike visszafordítható lehet. Ezen kezelhető okai megfordíthatják a tüneteket, ha elég korán tettenérik őket. Ez egyike annak a sok oknak, amiért fontos, hogy keresse fel orvosát, mielőtt még a tünetek kialakulnak.

A demencia típusai

A különböző betegségek különböző típusú demenciát okoznak. Leggyakoribb típusai a következők:

– Alzheimer-kór. A leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór az esetek 60-80 százalékát teszi ki.
– Érbetegség. Ezt a fajta demenciát az agy vérkeringésének csökkenése okozza. Ennek oka lehet az agyba vért tápláló artériák plakk-felhalmozódása vagy agyvérzés.
– Lewy test. Az idegsejtekben található fehérjebetétek megakadályozzák, hogy az agy kémiai jeleket küldjön. Ez elveszett üzeneteket, késleltetett reakciókat és memóriavesztést eredményez.
– Parkinson-kór. Előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő egyéneknél demencia alakulhat ki. Az ilyen típusú tünetek között szerepelnek az érveléssel és megítéléssel kapcsolatos problémák, valamint a fokozott ingerlékenység, paranoia és depresszió.
– Frontotemporális. Több típusa tartozik ebbe a kategóriába. Mindkettőt érinti az agy elülső és oldalsó részének változásai. A tünetek között szerepel a nyelv és a viselkedés nehézsége, valamint a gátlások elvesztése.

Demencia tesztelése

Egyetlen teszt sem igazolja a diagnózisát. Ehelyett a neurológus tesztek és vizsgálatok sorozatát fogja használni, melyek tartalmazzák:

– alapos kórtörténet
– gondos fizikai vizsga
– laboratóriumi vizsgálatok, beleértve a vérvizsgálatokat
– a tünetek áttekintése, beleértve a memória, a viselkedés és az agy működésének változását
– családtörténet

Az orvosok nagyfokú bizonyossággal megállapíthatják, hogy Ön vagy egy személy a demencia tüneteit tapasztalja-e. Előfordulhat azonban, hogy nem tudják meghatározni a demencia pontos típusát. Sok esetben a demencia típusok tünetei átfedik egymást. Ez megnehezíti a két típus megkülönböztetését.

Demencia kezelése

Két elsődleges kezelést alkalmaznak a tünetek enyhítésére: gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiákat. Nem minden gyógyszer engedélyezett minden típusú demenciára, és egyetlen kezelés sem biztos gyógyír.

Gyógyszeres kezelése

Kétféle gyógyszert alkalmaznak az Alzheimer-kór tüneteinek kezelésére:

Kolinészteráz inhibitorok. Ezek a gyógyszerek növelik az acetilkolin nevű vegyszert. E vegyszer elősegítheti az emlékek kialakulását és javíthatja az ítélőképességet, ami késleltetheti az Alzheimer-kór súlyosbodó tüneteit is.

Memantin. Ezt a gyógyszert a kognitív és viselkedési tünetek megjelenésének késleltetésére használják mérsékelt vagy súlyos Alzheimer-kórban szenvedő embereknél. Lehet, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők hosszabb ideig fenntarthatják a normális mentális funkciókat.

Ez a két gyógyszer együtt is felírható. Mellékhatások jelentkezhetnek, ezért tudjon meg többet ezeknek a gyógyszereknek a lehetséges szövődményeiről.

Gyógyszermentes terápiák

Ezek a terápiák segíthetnek a demencia tüneteinek csökkentésében és enyhíthetik a betegségek néhány kezelhető szövődményét. A demencia gyakori nem gyógyszeres kezelései a következők:

– Környezetének módosítása. A rendetlenség, a zaj és a túlzott ingerlés csökkentheti a fókuszt.
– Általános feladatok módosítása. Dolgozhat együtt egy terapeutával vagy más egészségügyi szolgáltatóval a mindennapi feladatok, például a zuhanyozás vagy az ápolás, kezelhető feladatokra bontásában.
– Foglalkozásterápia. Ezek a speciális egészségügyi szolgáltatók segíthetnek abban, hogy megtanulják biztonságosabbá tenni olyan feladatokat, mint a séta, a főzés és a vezetés.

A demencia megelőzése

Évtizedekig orvosok és kutatók úgy vélték, hogy a demenciát nem lehet megakadályozni vagy gyógyítani. Új kutatások szerint azonban nem biztos, hogy ez a helyzet. Több tanulmány szerint az esetek több mint egyharmada életmódbeli tényezők következménye lehet. A kutatók konkrétan kilenc kockázati tényezőt azonosítottak, amelyek növelhetik a kialakulás esélyeit:

A demencia kockázatai

– az oktatás hiánya
– középkorú hipertónia
– középkorú elhízás
– halláskárosodás
– cukorbetegség
– fizikai inaktivitás
– dohányzás
– társadalmi elkülönülés

A kutatók úgy vélik, hogy ezeknek a kockázati tényezőknek a kezeléssel vagy beavatkozással történő célzása késleltetheti vagy esetleg megelőzheti a betegség egyes eseteit. Becslések szerint a demenciás esetek 2050-re majdnem megháromszorozódhatnak, de ma már lépéseket lehet tenni a megjelenésének késleltetése érdekében.

A demenciában szenvedők várható élettartama

A demenciában élő személyek a diagnózisuk megállapítását követően évekig élhetnek és élnek is. Az orvosoknak nehéz megjósolniuk a demenciában szenvedők várható élettartamát. Hasonlóképpen, azok a tényezők, amelyek befolyásolják a várható élettartamot, különböző hatással lehetnek az egyes emberek életének hosszára.

A demencia gyakorisága

Mintegy 10 százaléka az embereknek 65 év felett, és 25 százaléka 85 év felett valamilyen demenciában szenved.

Egyre több bizonyíték van arra is, hogy az életmódbeli tényezők hatékonyan csökkenthetik a kialakulásának kockázatát.
Ilyen tényezők lehetnek a rendszeres testmozgás és a társadalmi kapcsolatok fenntartása.