A legtöbb esetben a demencia jelei progresszívek és idővel súlyosbodnak. A demencia, más néven az időskori elbutulás, egy tünetegyüttes, amely hatással van a memóriára, a kommunikációra, és a szociális képességekre. Ezen kór mindenkiben másképp halad előre. Tudni kell róla, hogy különböző típusai világszerte az idős korral járó leggyakoribb betegségek közé tartoznak.
A demencia a kognitív funkció csökkenése. Demenciáról akkor beszélünk, ha a mentális károsodás legalább két agyi funkciót érint. Befolyásolhatja a memóriát, a gondolkodást, az ítélőképességet, a beszédkészséget és a viselkedést. Ennek okai lehetnek különféle betegségek vagy sérülések. A mentális károsodás enyhétől súlyosig terjedhet és akár személyiségi változásokat is okozhat. Néhány tipusú demencia progresszív. Ez azt jelenti, hogy idővel rosszabbodik az egyének állapota. Némelyik tipusa kezelhető vagy akár visszafordítható.
A demencia jelei
A legtöbb esetben a demencia jelei progresszívek és idővel súlyosbodnak, de a betegség mindenkiben másképp halad előre. Azonban a legtöbb ember a betegség következő szakaszainak tüneteit tapasztalja:
Enyhe kognitív károsodás
Idősebb egyéneknél enyhe kognitív károsodás (MCI) alakulhat ki, de soha nem haladhat demenciává vagy bármilyen más mentális károsodássá. Az MCI-ben szenvedők gyakran felejtést, nehézségeket idéznek fel a szavak felidézésével és rövid távú memóriaproblémákat tapasztalnak.
Enyhe demencia
Ebben a szakaszban az enyhe demenciában szenvedők képesek lehetnek önálló működésre.
Az enyhe demencia jelei
- rövid távú memória kiesés
- a személyiség változásai, beleértve a haragot vagy a depressziót
- rosszul elhelyezett dolgok vagy feledékenység
- bonyolult feladatok vagy problémamegoldás nehézségei
- érzelmekkel való küzdelem
Mérsékelt demencia
A demencia ezen szakaszában az érintett embereknek szükségük lehet segítségre egy szeretett személytől vagy gondozótól. Ez azért van, mert a tünetek már zavarhatják a napi feladatok és tevékenységek ellátását.
A mérsékelt demencia jelei
- rossz ítélőképesség
- fokozódó zavar és frusztráció
- memóriavesztés, amely tovább nyúlik a múltba
- segítségre van szüksége olyan feladatoknál, mint az öltözködés és a fürdés
- jelentős személyiségváltozások
Súlyos demencia
A betegség ezen késői szakaszában a beteg mentális és fizikai tünetei jelentősen erősödnek.
A súlyos demencia jelei
- képtelenség fenntartani a testi funkciókat, beleértve a járást, végül a nyelést és a hólyag kontrollálását is
- nem tud kommunikálni
- 24 órás felügyeletet igényel
- a fertőzések fokozott kockázata
A demenciában szenvedők különböző ütemben haladnak a betegség szakaszaiban.
Demencia tünetei
Nem tud megbirkózni a változással. Lehet, hogy nehezen fogadja el az ütemterv vagy a környezet változásait.
Finom változások a rövid távú memóriában. Úgy emlékezhet a 15 évvel ezelőtti eseményekre, mint ha tegnap történtek volna, de nem emlékszik, mit reggelizett a mai napon.
Nem jutnak eszébe a megfelelő szavak. A szó felidézése vagy az asszociáció nehezebb lehet.
Felteheti ugyanazt a kérdést, elvégezheti ugyanazt a feladatot, vagy többször elmondhatja ugyanazt a történetet rövid időn belül.
Azok a helyek, amelyeket egykor jól ismert, most idegennek tűnhetnek.
Nem tudja követni, ha egy másik ember például egy történetet mond el.
A depresszió, a frusztráció és a düh nem ritka tünetei a demenciának.
Az érdeklődés elvesztése. A demenciában szenvedő embereknél apátia fordulhat elő. Ez magában foglalja az egykor tetszett hobbi vagy tevékenység iránti érdeklődés elvesztését.
Zavartság. Lehet, hogy nem emlékszik olyanokra, akiket ismer.
Nehézség a mindennapi feladatok elvégzésében. Nem tudja felidézi, hogyan kell elvégezni a hosszú évek óta napi szinten elvégzett feladatokat.
A memóriaproblémák nem mindig a demencia jelei. Ezek a korai jelek arra utalhatnak, hogy csökkennek a memória-, és a szellemi képességek.
A demencia okai
Nagyon sokrétűek lehetnek a demencia okai. Általában az idegsejtek (agysejtek) degenerációjából vagy más testrendszerek zavaraiból származik, amelyek befolyásolják az idegsejtek működését.
Számos állapot okozhatja ezt a betegséget, beleértve az agy betegségeit is. A leggyakoribb ilyen ok az Alzheimer-kór.
A neurodegeneratív azt jelenti, hogy az idegsejtek fokozatosan megszűnnek vagy nem megfelelő módon működnek, és végül meghalnak. Ez befolyásolja az idegsejtek közötti kapcsolatokat. Ez a szétkapcsolás számos diszfunkcióhoz vezethet.
Néhány leggyakoribb oka
- Neurodegeneratív betegségek
- Alzheimer és Parkinson-kór, ami az egyik leggyakoribb oka
- gyógyszeres mellékhatások
- krónikus alkoholizmus
- bizonyos daganatok vagy agyi fertőzések
Egy másik ok a frontotemporális lebeny degeneráció, amely egy átfogó kifejezés olyan állapotokra, amelyek károsítják az agy frontális és temporális lebenyét.
Más körülmények is okozhatják
- strukturális agyi rendellenességek, például normál nyomású hydrocephalus és subduralis haematoma
- anyagcserezavarok, például hypothyreosis, B-12-vitamin hiány, valamint vese- és májbetegségek
- méreganyagok, például ólom
Ezen demenciák némelyike visszafordítható lehet. Ezen kezelhető okai megfordíthatják a tüneteket, ha elég korán tettenérik őket. Ez egyike annak a sok oknak, amiért fontos, hogy keresse fel orvosát, mielött még a tünetek kialakulnak.
A demencia típusai
A különböző betegségek különböző típusú demenciát okoznak. Leggyakoribb típusai a következők:
– Alzheimer-kór. A leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór az esetek 60-80 százalékát teszi ki.
– Érbetegség. Ezt a fajta demenciát az agy vérkeringésének csökkenése okozza. Ennek oka lehet az agyba vért tápláló artériák plakk-felhalmozódása vagy agyvérzés.
– Lewy test. Az idegsejtekben található fehérjebetétek megakadályozzák, hogy az agy kémiai jeleket küldjön. Ez elveszett üzeneteket, késleltetett reakciókat és memóriavesztést eredményez.
– Parkinson-kór. Előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő egyéneknél demencia alakulhat ki. Az ilyen típusú tünetek között szerepelnek az érveléssel és megítéléssel kapcsolatos problémák, valamint a fokozott ingerlékenység, paranoia és depresszió.
– Frontotemporális. Több típusa tartozik ebbe a kategóriába. Mindkettőt érinti az agy elülső és oldalsó részének változásai. A tünetek között szerepel a nyelv és a viselkedés nehézsége, valamint a gátlások elvesztése.
Demencia tesztelése
Egyetlen olyan teszt sem létezik, amellyel a demencia tesztelése lehetséges volna. Ehelyett a neurológus tesztek és vizsgálatok sorozatát fogja használni, melyek tartalmazzák:
- alapos kórtörténet
- gondos fizikai vizsgálat
- laboratóriumi vizsgálatok, beleértve a vérvizsgálatokat
- a tünetek áttekintése, beleértve a memória, a viselkedés és az agy működésének változását
- családtörténet
Az orvosok nagyfokú bizonyossággal megállapíthatják, hogy Ön vagy egy személy a demencia tüneteit tapasztalja-e. Előfordulhat azonban, hogy nem tudják meghatározni a demencia pontos típusát. Sok esetben a demencia típusok tünetei átfedik egymást. Ez megnehezíti a két típus megkülönböztetését.
Demencia kezelés
Két elsődleges kezelést alkalmaznak a demencia tüneteinek enyhítésére: gyógyszerek és nem gyógyszeres terápiák. Nem minden gyógyszer engedélyezett minden típusú demenciára, és egyetlen kezelés sem gyógyír.
Gyógyszeres kezelése
Az Alzheimer-kór tüneteinek gyógyszeres kezelése kétféle tablettával lehetséges:
Kolinészteráz inhibitorok. Ezek a gyógyszerek növelik az acetilkolin nevű vegyszert. E vegyszer elősegítheti az emlékek kialakulását és javíthatja az ítélőképességet, ami késleltetheti az Alzheimer-kór súlyosbodó tüneteit is.
Memantin. Ezt a gyógyszert a kognitív és viselkedési tünetek megjelenésének késleltetésére használják mérsékelt vagy súlyos Alzheimer-kórban szenvedő embereknél. Lehet, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők hosszabb ideig fenntarthatják a normális mentális funkciókat.
A két gyógyszer együtt is felírható. Mellékhatások jelentkezhetnek, ezért tudjon meg többet ezeknek a gyógyszereknek a lehetséges szövődményeiről.
Nem gyógyszeres terápiák
Ezek a terápiák segíthetnek a demencia tüneteinek csökkentésében és enyhíthetik a betegségek néhány kezelhető szövődményét. A demencia gyakori nem gyógyszeres kezelései a következők:
– Környezetének módosítása. A rendetlenség, a zaj és a túlzott ingerlés csökkentheti a fókuszt.
– Általános feladatok módosítása. Dolgozhat együtt egy terapeutával vagy más egészségügyi szolgáltatóval a mindennapi feladatok, például a zuhanyozás vagy az ápolás, kezelhető feladatokra bontásában.
– Foglalkozásterápia. Ezek a speciális egészségügyi szolgáltatók segíthetnek abban, hogy megtanulják biztonságosabbá tenni olyan feladatokat, mint a séta, a főzés és a vezetés.
A demencia megelőzése
Évtizedekig orvosok és kutatók úgy vélték, hogy a demenciát nem lehet megakadályozni vagy gyógyítani. Új kutatások szerint azonban nem biztos, hogy nem előzhető meg a kialakulása. Egy 2017-es áttekintés szerint az esetek több mint egyharmada életmódbeli tényezők következménye miatt alakult ki, tehát a megelőzése lehetséges. A kutatók konkrétan kilenc kockázati tényezőt azonosítottak, amelyek növelhetik az ember esélyeit a demencia kialakulására.
A demencia kockázatai
- az oktatás hiánya
- középkorú hipertónia
- középkorú elhízás
- halláskárosodás
- cukorbetegség
- fizikai inaktivitás hiánya
- dohányzás
- társadalmi elkülönülés
A kutatók úgy vélik, hogy ezeknek a kockázati tényezőknek a kezeléssel vagy beavatkozással történő célzása késleltetheti vagy esetleg megelőzheti a betegség egyes eseteit. A demenciás esetek várhatóan 2050-re majdnem megháromszorozódnak, de ma már lépéseket tehet a betegség megjelenésének késleltetése érdekében. A kockázatai jelentős mértékben csökkenthetőek, ha megszívleli a fentebb felsorolt tényezőket.
A demenciában szenvedők várható élettartama
A demenciában élő személyek a diagnózisuk megállapítását követően évekig élhetnek és élnek is. Az orvosoknak nehéz megjósolniuk a demenciában szenvedők várható élettartamát. Hasonlóképpen, azok a tényezők, amelyek befolyásolják a várható élettartamot, különböző hatással lehetnek az egyes emberek életének hosszára.
A demencia gyakorisága
Mintegy 10 százaléka az embereknek 65 év felett, és 25 százaléka 85 év felett valamilyen demenciában szenved.
Egyre több bizonyíték van arra is, hogy az életmódbeli tényezők hatékonyan csökkenthetik a kialakulásának kockázatát.
Ilyen tényezők lehetnek a rendszeres testmozgás és a társadalmi kapcsolatok fenntartása.