A fehér- és a barna rizs kalória és tápanyag tartalma nagyon hasonló. A barna rizs egyszerűen a teljes rizsszem. A rostokban gazdag korpát, a tápanyagokban gazdag csírát és a szénhidrátban gazdag endospermiumot tartalmazza.
A fehér rizst megfosztják korpájától és csírájától, így csak az endospermium marad meg. Ezután feldolgozzák az íz javítása, az eltarthatóság meghosszabbítása és a főzési tulajdonságok javítása érdekében. A fehér rizst üres szénhidrátnak tekintik, mivel elveszíti fő tápanyag forrásait.
Sok országban a fehér rizst általában hozzáadott tápanyagokkal dúsítják, beleértve a vasat és a B-vitaminokat, például a folsavat, a niacint, a tiaminot és még sok mást.
Fehér rizs kalória és tápanyag tartalma 100g termékre vonatkoztatva
Barna rizs kalória és tápanyag tartalma 100g termékre vonatkoztatva
100 gramm barna rizs kalória tekintetében majdnem ugyanannyit-, viszont kevesebb szénhidrátot tartalmaz, mint a fehér rizs, és kétszer annyi a rost tartalma.
Általában a barna rizs nagyobb mennyiségű vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint a fehér rizs. A dúsított fehér rizsben azonban több a vas és a folát. A barna rizs viszont több antioxidánst és esszenciális aminosavat tartalmaz. Érdemes megjegyezni azt is, hogy mindkét fajta rizs gluténmentes, ami kiváló szénhidrát választási lehetőséget jelent a lisztérzékenységben szenvedőknek.
A rizs glikémiás indexe
A glikémiás index annak mérése, hogy teste milyen gyorsan alakítja a szénhidrátokat cukrokká, amelyek felszívódhatnak a véráramba. A rizs kalória értékét nem befolyásolja a felszívódási index. Az alacsonyabb GI-vel rendelkező ételek jobbnak tűnnek a cukorbetegek számára, mivel lassú, de fokozatos vércukorszint-emelkedést okoznak. Magasabb GI ételek okozhatnak nagyobb kiugrásokat. A fehér rizs 64, míg a barna rizs 55 indexel rendelkezik. Ennek eredményeként a fehér rizs szénhidrátjai gyorsabban alakulnak vércukorrá, mint a barna rizsé. Ezért a cukorbetegek számára inkább a barna rizs fogyasztása lehet a megfelelő választás.