A klausztrofóbia a zárt terektől való irracionális félelem. Ebben a betegségben szenvedő emberek gyakran mindent megtesznek, hogy elkerüljék a zárt tereket, például a felvonókat, alagutakat, a metrószerelvényeket és a nyilvános WC-ket. De ha ezeket a helyeket elkerülik, az erősítheti a félelmeiket. Néhányan enyhe szorongást tapasztalnak, amikor zárt helyen tartózkodnak, míg másoknál ez súlyos szorongással és pánikrohammal párosul. A leggyakoribb élmény az irányítás elvesztésétől való érzés vagy félelem. Becslések szerint a lakosságának körülbelül 10%-át érinti a klausztrofóbia élete során.
A klausztrofóbia kiváltó okai
Sok különböző helyzet vagy érzés válthat ki klausztrofóbiát. Még az is kiváltó ok lehet, ha bizonyos helyzeteken annak ellenére gondolkodik, hogy ezeknek ki lenne téve.
A klausztrofóbiát gyakran a korai gyermekkorban átélt traumatikus esemény okozza. Például csapdába esett vagy zárt térben tartották, zaklatták vagy bántalmazták. A klausztrofóbiát olyan kellemetlen élmények vagy helyzetek is kiválthatják, mint például a repülés közbeni turbulencia vagy az állomások közötti metrószerelvényben való elakadás.
A klausztrofóbiában szenvedő szülővel felnövő gyermekben előfordulhat, hogy a zárt tereket a szülő szorongásával társítják, és tehetetlennek érzik magukat abban, hogy megvigasztalják azt, akit szeretnek.
A klausztrofóbia gyakori kiváltó okai a következők:
- lift;
- alagut;
- metró;
- forgóajtó;
- nyilvános illemhely;
- központi zárral felszerelt autó;
- autómosó;
- bolti próbafülke;
- szállodai szoba zárt ablakokkal;
- repülőgép.
Klausztrofóbia tünetei
A pánikrohamok gyakoriak a klausztrofóbiában szenvedők körében. Nagyon ijesztőek és nyomasztóak tudnak lenni.
Az elsöprő szorongás érzése mellett a pánikroham fizikai tüneteket is okozhat, mint például:
- izzadás;
- remegés;
- hőhullámok vagy hidegrázás;
- légszomj vagy légzési nehézség;
- fulladásos érzés;
- szapora szívverés (tachycardia);
- mellkasi fájdalom vagy szorító érzés a mellkasban;
- pillangók érzése a gyomorban;
- betegség érzése;
- fejfájás és szédülés;
- ájulásérzés;
- zsibbadás vagy szúró érzés;
- szájszárazság;
- fülcsengés;
- zavartság vagy tájékozódási zavar érzése.
Ha súlyos klausztrofóbiája van, akkor pszichés tüneteket is tapasztalhat, mint például:
- az irányítás elvesztésétől való félelem;
- az ájulástól való félelem;
- a rettegés érzései;
- a haláltól való félelem.
Klausztrofóbia kezelése
A legtöbb fóbiában szenvedő ember teljesen tisztában van vele, hogy van fóbiája. Sokan élnek klausztrofóbiával anélkül, hogy hivatalosan diagnosztizálták volna, és nagy gondot fordítanak a zárt terek elkerülésére. Ennek ellenére gyakran hasznos lehet segítséget kérni egy háziorvostól és a viselkedésterápiában jártas szakembertől, például pszichológustól.
Ez a betegség sikeresen kezelhető és gyógyítható, ha fokozatosan ki van téve a félelmet okozó helyzetnek. Ezt deszenzibilizáló vagy önexponáló terápiaként ismerik.
A kognitív viselkedésterápia is gyakran nagyon hatékony a fóbiákkal küzdő emberek számára. Ez egy beszédterápia, amely feltárja gondolatait, érzéseit, viselkedését, és gyakorlati módszereket fejleszt ki a fóbiája hatékony kezelésére.
A pánikrohamok leküzdése
Ha lehetséges, pánikroham alatt maradjon ott, ahol van. Akár egy óráig is eltarthat, így ha vezet, előfordulhat, hogy le kell parkolnia, ahol biztonságosan megteheti. Ne rohanjon biztonságos helyre.
A roham során emlékeztesse magát arra, hogy az ijesztő gondolatok és érzések a pánik jelei, és végül elmúlnak.
Összpontosítson valami nem fenyegető és látható dologra, például az óráján eltelt időre vagy a szupermarketben található termékekre.
A pánikroham tünetei általában 10 percen belül tetőznek, a legtöbb roham 5 és 30 perc között tart.