A botulizmus fertőzés egy nagyon ritka, de életveszélyes állapot, amelyet a Clostridium botulinum baktériumok által termelt toxinok okoznak. Ezek a toxinok a tudomány által ismert legerősebbek közé tartoznak. Megtámadják az idegrendszert (idegek, agy és gerincvelő), és bénulást, izomgyengeséget okoznak. A legtöbb ember teljesen felépül a kezeléssel, de a bénulás átterjedhet a légzést irányító izmokra, ha nem kezelik gyorsan. Ez az esetek 5-10%-ában végzetes kimenetelű.
A botulizmus nagyon súlyos állapot, amely azonnali orvosi ellátást igényel. A kezelés annál hatékonyabb, minél korábban kezdődik.
A botulizmus tünetei
A tünetek kialakulásához szükséges idő a Clostridium botulinum baktériumnak vagy toxinjainak való kitettség után néhány órától több napig is változhat. A botulizmus pontos típusától függően néhány embernek kezdetben olyan tünetei vannak, mint a rosszullét, hányás, gyomorgörcs, hasmenés vagy székrekedés. Kezelés nélkül a botulizmus végül bénulást okoz, amely a testben a fejtől a lábakig terjedhet.
A botulizmus tünetei a következők lehetnek:
- lelógó szemhéjak;
- homályos vagy kettős látás;
- arcizmok gyengesége;
- nyelési nehézség;
- elmosódott beszéd;
- légzési nehézségek.
Amennyiben az érintett csecsemő, abban az esetben gyenge lehet a sírása, nehezen tud táplálkozni, feje, nyaka és végtagjai pedig megremegnek.
A botulizmus okai és típusai
A Clostridium botulinum baktériumok megtalálhatók a talajban, a porban és a folyók vagy tengerek üledékeiben. A baktériumok önmagukban nem károsak, de oxigénhiány esetén erősen mérgező méreganyagokat termelhetnek, például zárt dobozokban vagy palackokban, sárban, vagy esetenként az emberi szervezetben.
A botulizmusnak három fő típusa
- Élelmiszer-eredetű botulizmus – amikor valaki méreganyagokat tartalmazó ételt fogyaszt, mert azt nem megfelelően konzerválták, tartósították vagy főzték meg.
- Sebbotulizmus – amikor a seb megfertőződik baktériumokkal, általában a baktériummal szennyezett illegális kábítószerek, például a heroin izomba, nem pedig vénába fecskendezése következtében.
- Csecsemő botulizmus – amikor a csecsemő lenyeli a baktériumok rezisztens formáját, az úgynevezett spórát a szennyezett talajból vagy élelmiszerből, például mézben (ezek a spórák ártalmatlanok az idősebb gyermekek és felnőttek számára, mivel a szervezet körülbelül 1 éves kortól védekezőképességet fejleszt ki ellenük).
A botulizmus ezen típusai nagyon ritkák, de alkalmanként előfordulnak esetek.
Botulizmus kezelése
A botulizmust kórházban kell kezelni. A kezelés módja a betegség típusától függ, de általában magában foglalja a toxinok semlegesítését speciális antitoxinok vagy antitestek injekciójával. Támogatják a test funkcióit, például a légzést, amíg nem tér vissza a normál szintre.
A kezelés nem fordítja vissza a toxin által már okozott bénulást, de megállítja annak rosszabbodását. A legtöbb embernél a kezelés előtt fellépő bénulás fokozatosan javul a következő hetekben vagy hónapokban.
Megelőzés
Magyarország magas szintű élelmiszer-higiéniájának eredményeként kicsi az esélye annak, hogy valaki élelmiszer-eredetű botulizmust kapjanak a boltban vásárolt élelmiszerekből. Valamivel nagyobb a kockázat, a saját ételt előállítása közben, különösen, ha ez konzerválást foglal magában.
Az élelmiszer-higiéniai eljárások és a konzervipari ajánlások betartása csökkenti a kockázatot. Nem szabad enni felpúposodott vagy sérült konzervdobozból, és kerülni kell a bűzös tartósított-, a nem megfelelő hőmérsékleten tárolt- és a lejárt élelmiszerek fogyasztását.
A heroint használók kerüljék a heroin izomba fecskendezését. A vénába történő befecskendezése vagy elszívása csökkentheti a botulizmus kockázatát, bár a heroin egyáltalán nem fogyasztása messze a legjobb megoldás.
A csecsemőkori botulizmus sok esetben a konkrét okot nem azonosítják, így előfordulhat, hogy nem mindig lehet megelőzni. Ennek ellenére kerülni kell a mézet adását 1 évesnél fiatalabb babáknak, mivel ismert, hogy Clostridium botulinum spórákat tartalmaz.
Nagyon fontos a megfelelő orvosi segítség
Tekintettel arra, hogy egy nagyon ritkán előforduló kórképről van szó, sokszor a tüneteket észlelő orvos első körben nem erre a betegségre gondol. A részletes tünetek és előzmények megosztása az orvossal (mit evett az elmúlt 24 órában, más is evett e ugyanabból az ételből, kapott-e a gyerek mézet, stb.), a bénulásos tünetek általában rávilágítanak a botulizmusra. A diagnózis igazolható a gyanús étel maradékából, a hányadékból, vagy a vérből kimutatott toxin és kórokozó meglétével.
A Clostridium botulinum baktérium toxinjának többféle variánsa is előfordulhat, így a hatásos terápia érdekében pontosan meg kell határozni az aktuális fertőzésért felelős típust.