Szolgáljon ez a cikk útmutatóként a diéta és edzés világába látogató kezdőknek, bár haladó egyének is találhatnak benne megszívlelendő tanácsokat.
Az élővilágban három energiaforrás létezik, amelyek az emberi szervezet által hasznosíthatók: a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok. Feldolgozásuk egymáshoz képest kissé eltérő, és a szervezetben is más feladatokat látnak el.
Tápanyagok
Fehérjék
A fehérjék az izomépítés alapkövei. Szervezetünk a proteineket aminosav- és peptidláncokra bontja le. Mind az aminosavak, mind a peptidláncok fontos üzemanyagként szolgálnak szervezetünk számára, izomépítésre azonban csak az aminosavak alkalmasak.
Szénhidrátok
A szénhidrátok a szervezet alapvető és leghatékonyabban hasznosítható energiaforrásai. A szénhidrátok feldolgozása során fontos szerepet játszik az inzulin és a növekedési hormon, amelyek az aminosavakat a sejtekben raktározzák el, növelik az izomtömeget és segítik a zsírok lebontását, miközben izomglikogénné alakulnak át a sejtek energiaszükségleteinek kielégítésére.
Zsírok
Tudom, hogy sokan idegenkednek a zsíroktól, főleg akkor, ha a derekuk tájékán látják úszógumi formájában, de a szervezetnek zsírokra is szüksége van a megfelelő működéshez.
Míg a glikogén rövid távú energiaforrás, a zsír hosszabb távon látja el szervezetünket energiával.
A zsír is könnyen átalakul szterolgyűrűkké, amelyek a koleszterinhez, epéhez, tesztoszteronhoz és ösztrogénhez hasonló alapvető funkciókat látnak el. Tehát a zsírra is szükség van.
Leegyszerűsítve 1 gramm zsír az 1 gramm zsír, azonban a különböző zsírok különböző módon szívódnak fel, és más és más hatást gyakorolnak a szervezetedre. Például a közepes láncolaté trigliceridek (MCT) kizárólag fűtőanyagként szolgálnak a szervezet számára és nem tárolhatók zsírszövet formájában.
Táplálék a gyomorban, az emésztőrendszer szerepe
A gyomrot egy nagy lombiknak képzeljék el, ahol a sok tápanyag (protein, zsír és szénhidrát) arra vár, hogy az emésztés folyamata során felszívódjon. A szénhidrátok (a rostok kivételével, amelyek nem emészthetőek) alapvetően a gyomorban és a vékonybélben szívódnak fel. A proteinek és a zsírok pedig a vékony- és vastagbélben hasznosíthatók. Ez a magyarázata annak a jelenségnek is, hogy a proteinben gazdag diéta során több gáz keletkezik.
Tehát a részben megemésztett szénhidrátok, zsírok és fehérjék a gyomorból a vékonybélbe kerülnek. Ez a folyamat az ún. glikémiás indexszel jellemezhető, amely azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan emészthető meg az elfogyasztott ételt. Alacsony glikémiás index esetén az étel hosszabb ideig van g gyomorban, és így a teltség érzete is tovább tart.
Általában a proteinekben és rostban gazdag ételnek alacsonyabb glikémiás indexe van. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy az ilyen étel nem növeli olyan nagymértékben a vércukorszintet, mint a magas glikémiás indexű (természetesen azonos kalóriamennyiségre vetítve), azaz nem indítja be az inzulinreakciót olyan gyakran, és az összes vércukor a májban tárolódik. Magas glikémiás index esetén az inzulinreakció beindul, és a glükóz az izomba és a zsírszövetbe kerül. Mindkét folyamat fontos, és mindkettő kihasználható az izomfejlesztés érdekében.
Az inzulin
Az inzulin a szervezet fejlődésének egyik fő mozgatórugója. A vércukorszint növekedésével az inzulin kiválasztja a glükózt a vérből. Ennek hatására az aminosavak és a glükóz az izomsejtekbe kerülnek (energiaforrásként és glikogén építőanyagként, de nem az izmok építésére). Az inzulin, antikatabolikus anyag lévén, közvetlenül nem segíti elő az izomépítést. (Ezért van az, hogy az inzulin-„szabályozó” táplálékkiegészítők nem segítik elő az izomtömeg növelését. Ez ugyanis fiziológiailag lehetetlen.)
Az inzulin az aminosavaknak kb. a felét az izmokhoz továbbítja és pótolja az izmok által elfogyasztott glikogént (de csak akkor, ha edzés során kiürültek a tartalékok, és a tárolóhely felszabadul). A megmaradó glikogént a zsírsejtek „hasznosítják”. Ezért, ha nem edzel, vagy nem mozogsz eleget, akkor a testzsír felhalmozódik, és végül a szép izmokat vastag zsírréteg fedi be.
Az inzulin inhibitorként szolgál a zsírsavak lebontásában, tehát, ha szeretne zsírt égetni, akkor nincs szükség inzulinra! így tehát, ha csokoládétortát eszik, hiába edz, a felhalmozott zsírkészletet nem tudja ledolgozni.
Ha nem cukorbeteg, butaság inzulininjekciókkal növelni a szervezet inzulinszintjét, mert ugyanúgy, mint a növekedési hormon bevitele esetén, nem az izomtömeg növelését és a katabolikus folyamatok blokkolását éri el, hanem az ügyeletes kórházat, és túladagolás esetén halálos kimenetelű diabetikus kómába kerülhet! Sajnos az az igazság, hogy ennek ellenére sokan kipróbálják.
A növekedési hormon (GH)
A GH a szervezet anabolikus folyamatait szabályozza. Ettől nőnek az izmok. De van egy rossz hírem a fiúk számára. A lányok szervezetében több növekedési hormon található.
Nos, habár a hölgyeknek kisebb az izomtömegük, mint a férfiaknak, izomzatúk kevésbé érzékeny a katabolikus folyamatokra. Természetesen a férfiak szervezetében jelen levő nagy mennyiségű tesztoszteron ellensúlyozza ezt a különbséget. A növekedési hormon kiválasztására akkor kerül sor, amikor a vércukor szintje alacsony, és az arginin aminosav a véráramban van. Tehát csak a vércukorszintet kell alacsonyan tartani.
Az inzulin és a növekedési hormon együtt fejtik ki pozitív hatásukat. A növekedési hormon a 20 féle aminosavak az izomsejtekhez továbbítja. Ezután a GH beindítja az alapvető izomsejtek, az aktin és myosin regenerálását és felépítését. Az aminosavak kb. 3 órán keresztül vannak a véráramban, tehát ebben az időszakban kell jelen lennie az inzulinnak és a növekedési hormonnak is a megfelelő eredmény eléréséhez. Ezért a protein és a szénhidrát bevitelét pontosan kell időzíteni.
A GH közvetve segíti a zsírsavak lebontását (azaz a zsírégetést), és leállítja a kortizol (az emberi szervezetben található alapvető katabolikus hormon) termelését. A szervezet alvás közben képes a legtöbb GH-hormon előállítására.
Megjegyzés: Nem javasolt a növekedésihormon-injekciók használata sem. Ha rossz az időzítés, zavart okozhat a csontnövekedésben és az ízületek fejlődésében. A szervezet nagyon jól el tudja látni ezeket a funkciókat az általa megtermelt hormonok segítségével is.
Tömegnövelés
Amint a fenti áttekintésből látható, két alapvető erőforrás van, amely az izmok energiaellátását biztosítja és elősegíti az izomnövekedést: az inzulin és a növekedési hormon (GH). Étrendünk megfelelő kialakításával és kemény edzéssel ezeknek a hormonoknak a termelése befolyásolható, együttes hatásuk fokozható.
A szervezetben természetesen sokféle egyéb hormon is van, de azok mennyisége (a külső beviteltől eltekintve) nem módosítható. Ilyen pl. a tesztoszteron. Ebben a fejezetben azokat a táplálkozási/diétázási és edzési tanácsokat mutatjuk be, amelyek lehetővé teszik a fenti két hormon (az inzulin és a növekedési hormon) hatásának szabályozását és az izomtömeg növelését.
A fehérje
Ez az egyik kérdés, ami mindig napirendre kerül az izomépítéssel kapcsolatban:
Mennyi proteint kell fogyasztani naponta, illetve az egyes étkezések alkalmával és mikor?
A tudomány álláspontja és az edzőteremben levő „ügyeletes” tanácsadó véleménye ebben a kérdésben rendszerint eltérő. A proteinfogyasztás meghatározásához három dolgot kell figyelembe venni: milyen tevékenységet folytat, mennyi a testsúlya, és milyen nemű ?
Ha sikerült meghatározni, hogy mennyi proteinre van szükség a szervezetének az optimális izomépítéshez, akkor próbálja meg betartani az étrendi előírásokat, mert a többletproteint zsír formájában fog jelentkezni a deréktájon, és ráadásul még az izomfejlesztés folyamata is lelassul.
Férfiak esetében:
kevésbé aktív testmozgást végzőknél testsúlykilogrammonként napi 0,8 g proteinre, közepesen aktív testmozgást végzőknél testsúlykilogrammonként napi 0,9-1,2 g proteinre, intenzív testmozgást végzők esetén pedig testsúlykilogrammonként napi 1,6-2,0 g protein bevitelére van szükség.
Hölgyek esetében:
Miután a hölgyek szervezetében több növekedési hormon termelődik, mint a férfiaknál, edzés után is megőrzik az izmokban tárolt proteint. így tehát egy átlagos nőnek testsúlykilogrammonként csak napi 0,8 g proteinre van szüksége. Nehéz fizikai tevékenység, súlyzós edzés esetén ez a szükséges protein mennyiség mindössze 1,0 grammra növekszik.
A legtöbb testépítő szerint ezek az értékek túlságosan alacsonyak. Általában azzal érvelnek, hogy csak akkor indul be az izomnövekedés, ha jelentős mértékben az ajánlott mennyiség fölé növelik a proteinfogyasztásukat.
Ettől függetlenül, a proteinnel kapcsolatos kutatások a fenti ajánlott értékeket igazolják. A napi 1 g/kg feletti érték csak intenzív súlyzós edzés, illetve nehéz fizikai munka esetében indokolt.
Vajon mennyi proteint kell elfogyasztani egy étkezés alkalmával?
A szervezet számára 3 óra szükségese protein megemésztéséhez. Ha szénhidrát is szerepel az étrendben, akkor a szervezet több proteint képes megemészteni, a jobb bélmozgásnak, illetve annak a ténynek köszönhetően, hogy a szervezet szénhidrát jelenlétében könnyebben megemészti a proteint. A proteinszükséglet tehát attól függ, hogy mire szeretné hasznosítani azt. Ha csak izomépítésre, akkor az elfogyasztott szénhidrát mennyiségéhez képest 20% proteinre van szüksége; ha a szervezet energiaforrásaként és izomépítésre kívánja hasznosítani, akkor kb. 50% proteinre van szüksége, illetve ha további energiaforrásra van szüksége, akkor még ennél is nagyobb arányban célszerű fogyasztani.
A szénhidrát- és proteinbevitel időzítése
Az inzulin elősegíti a vércukor felszívódását és az aminosavak egy részét az izomsejtekhez továbbítja, míg a növekedési hormon (GH) gondoskodik a 20 aminosavnak az izomzatba történő beépítéséről. Csak akkor lehet izmot fejleszteni, amikor a szervezetben aktív növekedési hormon található. Ez azt jelenti, hogy a szénhidrát- és proteinbevitelt úgy kell időzíteni, hogy az edzés idején a növekedési hormon aktív legyen, és az emésztőrendszer által felszívott aminosavak a vérben (és a bélrendszerben) legyenek.
Ezenkívül az aminosavcsúcsot úgy célszerű időzíteni, hogy az (lehetőleg) a glükózcsúcs után következzen. Vajon miért? Azért, mert az inzulin a sok aminosav miatt nem fogja elhasználni az értékes növekedési hormont.
Ha tehát a jó minőségű protein 3 óra alatt, a szénhidrát/protein-turmix 1,5-2 óra alatt, a magas szénhidráttartalmú ital pedig kb. 30 perc alatt szívódik fel, akkor a legjobb eredmény érdekében a proteint kb. 1,5-2,5 órával a szénhidrát bevitele előtt kell elfogyasztani.
Talán egy kissé bonyolult, de ne feledjék, hogy ez még csak az egyik része a dolognak. Ahhoz, hogy ezek a tápanyagok beépüljenek az izomba, megfelelő edzésre van szükség. Ha nem terheli az izmokat, akkor a jó időzítés ellenére a protein és a szénhidrát zsír formájában raktározódik el.
Az alábbi gyakorlati módszert célszerű követni:
A protein/szénhidrát-ételt edzés előtt 30-45 perccel lehet elfogyasztani. Az edzés időtartama kb. 1-1,5 óra. Edzés után fogyasszon el egy pohár narancslét (vagy egy adag szénhidrátturmixot) az inzulinhatás fokozására!
Ezzel a módszerrel elérhető, hogy a vércukorszint előbb tetőzik, mint az aminosavszint. A vércukorszint tetőzésekor az inzulin kiválasztja a cukrot a vérből (az izmok glikogénraktárai feltöltődnek), és jelzi a szervezetnek, hogy megindulhat a növekedési hormon termelése. Ekkor van szükség az aminosavak tetőzésére annak érdekében, hogy a növekedési hormon – az izomsejtek és rostok létrehozására – megfelelő mennyiségű aminosavat tudjon az izmokhoz továbbítani.
Ezért érzik magukat sokkal jobban azok, akik magas proteintartalmú diéta szerint étkeznek. A sok proteinnek köszönhetően a vér mindig tartalmaz aminosavakat, és amikor a növekedési hormon termelése beindul, mindig van az izom építéshez szükséges aminosav. Ha tehát gyakrabban eszik, akkor a növekedési hormon termelési ciklus gyakrabban beindul, és több aminosav épül be az izomsejtekbe.
Egyéb ételek
Étkezések között, illetve tápanyag hiányában a szervezet az izomban tárolt proteint emészti fel. Glükóz hiányában a szervezet az izmot alakítja át tápanyaggá az agysejtek és a vörösvértestek számára, hiszen erre a célra sem a protein, sem a zsír nem alkalmas. Ezért a nap folyamán többször kell kisebb adag ételt, tízórait, uzsonnát fogyasztani annak érdekében, hogy a vérben mindig legyen vércukor, de annak szintje ne legyen túlságosan magas. (Ha a vércukorszint túlságosan magasra szökik, akkor az inzulinlökés is túlságosan nagy lesz, és a vércukor zsírszövetté alakul át, miközben a szervezet a számára szükséges fűtőanyagot az izomból fogja lebontani.)
Az étkezések alkalmával többnyire szénhidrátot, illetve proteint és zsírt kell fogyasztani. (A szervezet pihenés közben hatékonyan égeti el a zsírt). Ha problémája van a testzsírral, akkor a glikémiás indexnek alacsonynak kell maradnia. Ha tömeget akar építeni, akkor a reggelit és a lefekvés előtti pótvacsorát soha nem szabad kihagyni.
Hogy miért? Vizsgáljuk meg részletesebben. Reggelre a szervezet belső tartalékai kimerülnek (minél tovább alszik, annál jobban), és a kortizolszint megnövekszik. (A kortizol felelős az izmok lebontásáért és a szervezetben keletkező feszültségekért.) Ezért következik be a legtöbb szívinfarktus reggel 6-8 óra között. A növekedési hormon gátolja a kortizolszint növekedését, ezért reggel minél előbb el kell érni a növekedési hormon és a glükóz tetőzését az izomzat leépülésének megállítására. Reggel tehát protein és zsír mellett szénhidrátot is kell fogyasztani.
Az éjszaka folyamán a szervezet sok növekedési hormont választ ki (ezért növekszik meg a kortizolszint minden reggel). A növekedési hormon (GH) felhasznál minden fűtőanyag-tartalékot, és az izmokhoz továbbítja, illetve zsírszövetté alakítja át. Ezért van szükség proteinre, ha izomtömeget akar növelni. Este, lefekvés előtt pedig célszerű szénhidrát/protein-italt fogyasztani.
Edzési tanácsok
Az edzésprogram konkrét jellemzőinek ismertetése nélkül szeretném kihangsúlyozni, hogy kezdetben a főbb izomcsoportokra kell koncentrálni, és csak később a részletekre. A legfontosabb izomcsoportok az alábbiak: négyfejű combizom, lábbicepsz, gerincmerevítő és széles hátizmok, a mellizmok és a delták. Ezen izmok tömegét sokkal könnyebb 2,5 kg-mal megnövelni, mint pl. a karizmokét, amelyek sokkal kisebbek.
A gyakorlatokat teljes kifáradásig célszerű végezni, majd a szettek és az edzések között megfelelő hosszúságú pihenőidőt kell alkalmazni.
Az edzést nem szabad túlzásba vinni. Ha fáradt, csökkenteni kell az aerob gyakorlatok mennyiségét. Az izomfejlesztésben a kevesebb néha többet jelent. Több kitűnő programot ismerünk, de a legfontosabb az, hogy elmenjen az edzőterembe, és intenzíven végezze el a gyakorlatokat.
A testzsír csökkentése
A fitnessiparban talán a legjobban felkapott téma a zsírégetés. Az emberek milliókat költenek drága zsírégető táplálékkiegészítőkre, edzőtermi tagságra, könyvekre, videókra és más segédeszközökre annak érdekében, hogy megszabaduljanak felesleges kilóiktól.
Hogyan lehetséges, hogy az a sok finom étel zsírrá alakul az emberi szervezetben?
Nos, az első és legfontosabb az, hogy minden zsír egyforma. Vannak félig telítetlen, telített stb. zsírok. Alapvetően minden zsír gliceringyűrűből és három zsírsavból áll, amelyek ehhez a gyűrűhöz kapcsolódnak. Miután a zsírok nem oldódnak a vízben -szervezetünk 95%-a víz – elfogyasztása után első lépésként a zsírt vízben oldódó anyaggá alakítja át szervezetünk, azaz szétszakítja az elágazó láncú triglicerideket, és így azok a vékonybélen keresztül felszívódnak, és a véráramba kerülnek.
A vérből kikerülve vagy zsírszövet formájában tárolódnak, vagy más sejtekbe jutnak be a mitokondriumon keresztül. Ezért, ha szeretnéd a testzsír mennyiségét csökkenteni, első lépésként a zsírszövetté alakuló zsír mennyiségét kell csökkenteni, illetve maximalizálni kell az izomsejtekbe kerülő zsír mennyiségét.
Az izom és fűtőanyaga
A legtöbb szervünk, így a sejtek is, zsírt éget (az agy és a vörösvértestek kivételével). Jó példa erre a tüdő és a vese. Szervezetünk már a puszta légzéssel is zsírt éget. A szervezet zsírtartalékát egy nagy tartályként képzelhetjük el. A testzsír csökkentése érdekében a tartályon több lyukat kell fúrni, hogy a tartalma minél gyorsabban kiürüljön. Ez így egészen egyszerűnek tűnik. A problémát az okozza, hogy a nagy mitokondriumforrások, az izmok és a fűtőanyaguk nem zsír, hanem glikogén és protein. A zsírhoz képest a glikogén intenzívebb energiaforrás, a protein pedig kevésbé.
Pihenő állapotban az izmok alapvetően zsírt égetnek, csak éppen nagyon keveset. Ha az izmok dolgoznak, akkor a zsír égetése minimálisra csökken, és a glikogén hasznosítása lesz intenzívebb. Ha a tartalék glikogén elfogy, akkor a szervezet a proteint kezdi el égetni. Ennek jellemző példája a hosszútávfutó, aki verseny közben saját izmait emészti fel.
Az egyes fűtőanyagok aránya különböző pulzusszámnál az alábbiak szerint alakul:
A maximális szívritmus 30%-ánál kezdetben a zsír fedezi a teljes energiaszükséglet 35%-át, majd 4 óra elteltével a 62%-át.
A maximális szívritmus 62%-a mellett kezdetben a zsír fedezi a teljes energiaszükséglet 39%-át, majd 2 óra elteltével a 67%-át.
Hatékony zsírégetés
A zsírsavak lebontása szigorúan szabályozott rendben valósul meg. Ne csodálkozzon azon, hogy nehéz megszabadulni a zsírpárnáktól! Ráadásul a szervezet a zsírégetés ellen dolgozik. Természetesen van megoldás. A ciklikus AMP (adenozin-monofoszfát) módszer.
A zsírégetés eszközei:
Efedrin (csak orvosi ellenőrzés melletti). Az efedrin hatására az efinefrinek, azaz a zsírsejtek felszabadítását elősegítő receptorok elsődleges kötőelemeinek a száma megnövekszik. Ennek hatására megnövekszik a ciklikus AMP szint. Növekedési hormon és kortizol (csak orvosi ellenőrzés melletti). Mindkettő módosítja a zsírsejteket, és így több zsír bomlik le hasonló stimulálás esetén. Tea (teofillin) és kávé (koffein).
Mindkét anyag blokkolja a foszfodiészterázt (a ciklikus AMP-t eltávolító enzimet). Az enzim blokkolásával több ciklikus AMP keletkezik, és így nagyobb mennyiségű zsír bomlik le. Inzulin és nikotinsav (csak orvosi ellenőrzés mellett!) Mindkettő blokkolja a zsírok lebontását a foszfodiészteráz termelés útján (persze csak akkor, ha edzés előtt nem lakik jól csokoládéval), így tehát a ciklikus AMP segítségével elérhető, hogy a zsírszövetben levő zsír visszakerüljön a véráramba. Ezért keményen edzeni kell, azaz el kell használni az izmokban levő glikogént annak érdekében, hogy a következő étkezés után a véráramba jutó tápanyag az izomba kerüljön, és ne rakódjon le zsírszövet formájában.
A haditerv
A gyorsabb zsírégetéshez tehát a növekedési hormon, a kortizol, a koffein és az efinefrin magasabb szintjei szükségesek, de ha nincs inzulin vagy nikotinsav, akkor kissé nehezebb a helyzet. Amikor reggel felébredsz, a szervezetedben a növekedési hormon és a kortizol szintje magas. A kávé (vagy tea) hatására beindul a zsírégetés. Az efedrint nem ajánlom, mert csak receptre kapható.
Az összes serkentőszer (kávé, tea, efedrin stb.) túladagolása veszélyes, magas vérnyomás esetén pedig életveszélyes és szigorúan tilos! A közelmúltban megjelent hatékony zsírégetést segítő táplálékkiegészítők (HCA, Chitosan, Pyruvate, EFA, CLA) azonban természetes úton képesek hatásossá tenni ezt a folyamatot. A serkentőkészítmények felszívódása (kb. 30 perc) után elkezdheti az aerob gyakorlatokat. Kb. egy órás edzést (pl. futást) célszerű végezni a maximális szívritmus 60%-ánál. időnként egy-egy sprintet is futhat a maximális szívritmus 90%-áig terhelve a szívet (max. 1 perces gyakorisággal). Ha az 1 órás futás túl sok, akkor alacsonyabb pulzusszámmal (azaz lassabban) is futhat. Ez általános recept, de sajnos a legtöbb zsírégető program megfeledkezik az izmokról. Az elsődleges zsírégető szerv az izom, de aerob gyakorlat (pl. futás, szobakerékpározás stb.) közben az izomprotein is lebomlik, és éppen az ellenkezőjét szeretnénk elérni.
Egyéb tanácsok
Ha szeretne megszabadulni felesleges zsírpárnáitól, akkor igyon sok vizet (naponta legalább 2 litert), egyen többször és kevesebbet. Ne feledje, hogy az izmok és a máj elsőként a glükózforrást fogják hasznosítani.
Ha kevesebbet eszik, akkor étkezések között a szervezet minden glükózt eléget, és így több tápanyag épül be az izmokba, és kevesebb alakul át zsírszövetté. Reggelizzen bőségesen, és vacsorázzon mértékletesen! Ha nem reggelizik, akkor a szervezet az izomproteint használja fűtőanyagként. A kevesebb izom pedig kevesebb zsírt éget.
A napi étrend összetételét az alábbi arányok szerint határozza meg: 45% szénhidrát, 35% protein és 20% zsír.
A magas proteinarány azért is előnyös, mert a szervezet a proteint (a zsírral szemben) nehezebben építi be zsírszövet formájában. A 20% zsír talán kissé magasnak tűnik, de ne feledje, hogy a szervezetnek zsírra is szüksége van. A zsírmentes diéta alkalmazásakor bőr, haj és más problémák keletkezhetnek, és a hölgyek esetén túlságosan lecsökken az ösztrogén hormonszint.
A felesleges zsír eltávolítására a súlyzós gyakorlatokat célszerű aerob gyakorlatokkal kombinálni.
Hetente 4 nap 1-1,5 órás aerob edzést és 2 nap súlyzós edzést célszerű végezni, 1 nap pihenővel.
A diétás étrendet ciklikus módszer alapján állítsa össze. A szervezet gyorsan hozzászokik a naponta ismétlődő tevékenységhez és étrendhez. A változtatás nemcsak gyönyörködtet, hanem olykor hasznos is. Nemcsak az étrend összetevőit (a szénhidrát: protein : zsír-arányokat) változtathatja meg, hanem a napi kalóriabevitelt is.
Ne éhezzen!
Nem fogyókúra vagy diéta betartására van szüksége, hanem a felesleges kalóriák elégetésére. Ha éhezik, az izomtömeg mennyisége is lecsökken, és így sokkal nehezebb a zsírégetés. Olyan ez, mint a 22-es csapdája.