A minimalista életmód, vagy egyszerűsített élet nem újdonság. A koncepció, amely magában foglalja, hogy megszabaduljunk a rendetlenségtől, már egy ideje létezik. Valójában a történelem során találhatunk említést a minimalizmusról. A buddhisták például hajlamosak elkerülni az anyagi javakat már évezredek óta. A gyakorlat azonban csak a 20. században vált általánossá, amikor írók, fotósok, építészek és legfőképpen művészek magáévá tették az ötletet. Egyes feljegyzések szerint a minimalista mozgalom a művészeti világban kezdődött.
Ennek ellenére, mint minden mozgalom, a minimalizmus is változott az idők során, de Marie Kondónak és az apró otthonok megjelenésének köszönhetően a gyakorlat újjáéled. Az emberek szerte a világban ráébrednek, hogy a kevesebb valóban több lehet. Itt van minden, amit tudnia kell a minimalista életmódról, beleértve az esetleges előnyöket is.
A minimalista életmód meghatározása
Míg a minimalizmus jelentése személyenként változó, de minden minimalistának közös a célja. A minimalista szándékosan arra összpontosít, ami igazán számít. Egyesek számára ez azt jelenti, hogy meg kell szüntetni azokat a dolgokat, amelyek nem tesznek boldoggá, de a tárgyak és a dolgok csak egy részét képezik az egyenletnek.
A minimalizmus az a szándékos döntés, hogy kevesebbel éljünk. Az eredmény több szabadidő lesz arra, hogy olyan dolgokat csináljunk, amiket igazán szeretünk, azokkal az emberekkel, akiknek szeretünk a közelében lenni.
A minimalizmus egyik legnagyobb előnye az idő
A minimalista életmódnak számos előnye van. A kevesebb rendetlenség azt jelenti, hogy kevesebb időt töltenek a takarítással vagy rendszerezéssel, és több órát töltenek a napban a családdal és a barátokkal. A minimalizmus lehetővé teszi, hogy a prioritásainkra összpontosítsunk. A zűrzavartól mentes környezet fenntartásával növelhető a fókusz és a termelékenység, ezáltal csökkenthető a stressz.
És persze a pénz
A minimalizmus a pénzügyekre is pozitív hatással van. Több pénz maradhat a bankszámlánkon, mivel kritikusabbak vagyunk a vásárlásokat illetően. Konkrétan felvetődik a kérdés, hogy: mit akarok, szemben azzal, amire szükségem van? A jólét akkor jön létre, ha annyi örömet szerzünk a megtakarításainkból, mint a költekezéseinkből.
A minimalista életmód kialakítása így kezdhető el
A minimalista életmód megkezdésének legegyszerűbb módja, ha felmérjük a körülöttünk lévő embereket és dolgokat. Amikor tárgyakról van szó, három kérdést kell feltenni magunknak:
- használnám?
- szeretem?
- szükségem van rá?
Ha a tárgynak nincs célja vagy szenvedélye, valószínűleg nincs helye az életünkben. Azonban ennek kimondása könnyebb, mint a valós megtétele.
Érdemes kicsiben kezdeni, továbbá készíteni pro és kontra listákat. Amennyiben bizonytalanok vagyunk abban, hogy megtartsunk-e egy tárgyat vagy sem, tegyük félre. Ezek a döntések az idő előrehaladtával egyre könnyebbé válnak.
Ami az embereket illeti, olyan személyekkel kell körülvegyük magunkat, akik bátorítanak, kihívást jelentenek, támogatnak és örömet okoznak. A minimalizmus nem feltétlenül a kevés dolog birtoklását jelenti.
Természetesen néhány nyakkendőt egyszerűbb elengedni, mint az embereket. Ha például mérgező családtagunk van, nehéz lehet elválni tőle, de a határok kulcsfontosságúak. Az elválasztott érintkezés azon a képességünkön alapul, hogy fizikailag jelen legyünk, de ne sérüljünk meg érzelmileg egy családtag cselekedetei miatt. Próbáljunk elhárítani minden kísérletet, hogy vitába vagy drámába keveredjünk.
Minimalista ellenőrző lista otthonra
Bár vannak olyan dolgok, amelyekkel minden minimalistának rendelkeznie kell – például az ágynemű elengedhetetlen, csakúgy, mint a ruházat és az élelmiszer –, egy minimalista otthonának tartalma személyenként változik. A minimalizmus egyik nagyszerűsége az, hogy mindenki számára másképp néz ki. Például egy fotós számára lényeges tárgyak sokban különböznek a tanárok számára nélkülözhetetlen tárgyaktól.
Noha a minimalista életmód nem egy mindenki számára megfelelő életstílus, a cél mindenki számára az, hogy megtartsa azokat a tárgyakat, amelyeknek már van értelme és rendeltetése is. Az ötlet az, hogy folyamatosan kérdezzük meg magunktól: tudom, hogy ezt akarom, de szükségem van rá?
Fontos az időbeosztás egyszerűsítése, és hogy ne mondjunk igent azokra a kötelezettségekre, amelyeket csak azért lehet elkerülni, mert bűntudatot éreznénk a nemleges válasz után. Csak akkor mondjunk igent, ha valóban akarjuk a dolgot, vagy valamilyen okból muszáj.
Természetesen bizonyos feladatokat el kell végezni, és bizonyos megbeszéléseket nem lehet halogatni. Például nem mondhatunk nemet a munkahelyen a főnökünknek, csak mert úgy érezzük. Azonban előtérbe helyezhetjük a saját jólétünket, némely esetekben.
Legyen szó a reggeli smink felezéséről vagy egy könyv olvasásáról ahelyett, hogy a telefonon lapozgatnánk reggeli közben. Határozzuk meg, hogy a napi rutin mely részeit lehetne egyszerűsíteni, és ennek megfelelően alakítsuk át az ütemtervünket.