Az ember szuperorganizmus, mely tudományos tény. Nemcsak saját sejtjeinkből, hanem baktériumok, vírusok, gombák és más mikrobák billióiból állunk, amelyek a bensőnkön és külsönkön kúsznak. Ezek a mikrobiomnak nevezett apró lények túlszárnyalják az emberi sejteket. Többen vannak, de egy kényes egyensúly tartja kordában őket, amelyről a tudomány úgy találta, hogy jótékony hatással van ránk, hozzájárulva az általános egészségünkhöz és jólétünkhöz.
Amikor a test mikrobiómáról van szó, a hangsúly általában a bélrendszeren marad. Ez csak természetes, mivel a bélflórát a szervezet legnagyobb mikrobiomjának tekintik. Ez nemcsak az emésztésre, hanem a mentális egészségre, az immunrendszer működésére, sőt a hosszú életre is hatással van. Mégis van egy másik mikrobiális ökoszisztéma, amely gyöngyházfehérjeinket lakja: a szájüregi mikrobiom. A feltörekvő kutatások azt mutatják, hogy bár ez a több mint 700 fajból álló közösség alapvető szerepet játszik a szervezet egészségének megőrzésében, az egyensúly felborulásakor pedig betegségekhez is vezethet.
Mi az orális mikrobiom?
Míg a test mikrobiómának egy része a méhen belül fejlődik ki, ez a pici, tarka legénység többnyire kora gyermekkorban alakul ki, amit a mikrobiológusok az első 1000 napnak neveznek. Ezek a baktériumok, mint például a Lactobacillus – más néven az immunrendszer egészsége szempontjából fontos jó baktériumok – az anyától a szülés során és az anyatejjel is átkerülnek. Később pedig, ahogy öregszünk, az étrend, a gyógyszerek, az életmódválasztás, a közvetlen környezet és még a genetika is megnyirbálja őket. Tanulmányok kimutatták, hogy ez elég meggyőző hatással lehet. Emiatt nincs két egyforma mikrobiómája, bár az együtt élõk vagy egy háztartásban élők hasonlóságot mutathatnak.
A bél- és szájüregi mikrobiom az emberi szervezetben található számos mikrobiális élőhely közül a két legnagyobb. Miközben egy hosszú cső (más néven a gyomor-bél traktus) köti össze, ezek a fülkék egyedülállóak a környezeti terhelések, például az oxigénexpozíció vagy a táplálkozás miatt, de átfedő funkcióik vannak, mint például az immunrendszerünk szabályozása és a kórokozók elleni védekezés.
A szájüregi mikrobiomban még speciálisabb mikrorések vannak a nyelvén és alatt, az ínyvonalnál, a második disztális nagyőrlőfog közelében, valamint az orrában. Még a biofilm is, egy nyálkás, élő mikroorganizmusréteg, amely a fogakon felhalmozódik, a száj mikrobiómának elengedhetetlen része.
Naponta nagyjából egy liter nyálat nyelünk le, amely sokkal több baktériumot tartalmaz, mint az átlagos probiotikum. A biofilm az, ami valójában segít megvédeni a fogakat. A biofilm célja a kalcium, foszfor, hidroxiapatit és bór felszívása, amelyek mindegyike szükséges a fogak remineralizálásához.
Amikor minden reggel fogat mosunk, valójában elvékonyítjuk ezt a biofilm réteget, ami lehetővé teszi, hogy normálisan működjön és végezze a munkáját. Csökkenti a lepedéket is, amely a biofilm és az ételmaradék kombinációjának tekinthető, és felelős a fogszuvasodásért és az ínybetegségekért is.
Az orális mikrobiom hatása az egészségünkre
Nnaponta nagyjából egy liter nyálat nyelünk le, amely sokkal több baktériumot tartalmaz, mint az átlagos probiotikum. De a déli út kevésbé kíméli a száj mikrobáit. A környezet megváltozik, mivel a baktériumok áthaladnak a gyomor-bél traktuson. Például a nyál pH-ja nem savas, de mire eljut a gyomorba, már sok sav van benne, amely önmagában is elpusztít számos baktériumot.
A sorban továbbhaladva a szájból származó baktériumokat elpusztítja a belek antimikrobiális, alacsony oxigéntartalmú környezete, ami kedvez az anaeroboknak vagy olyan baktériumoknak, amelyeknek nincs szükségük oxigénre. A kémiai akadályok és a korlátozó környezet miatt a tudósok úgy vélik, hogy egy egészséges ember számára szinte lehetetlen, hogy a szájbaktériumok sikeresen áttelepedjenek a bélbe.
Azoknál az egyéneknél, akiknél hemzsegnek a robusztus, védő baktériumoktól hemzsegő bélmikrobiómák, ez általában így van, de nem azok esetében, akiknek betegségük van, vagy akiknél fennáll a betegség veszélye. Ha valakinek genetikai érzékenysége van, és ezen felül még ezek a mikrobiális vagy környezeti tényezők fedik egymást, akkor egy személyben sokkal gyorsabban kiválthatják a betegség patológiáját
.
Ehelyett egy rendellenes szájmikrobióma beszivároghat a keringési vagy nyirokrendszerbe, és nemcsak a bélflórát zavarhatja meg, hanem a test bármely szervét vagy régióját. Az, hogy ez hogyan történik, több szempontból is kiderül. Ha több a nyál által szállított rossz baktérium, mint a jó, akkor közvetlenül behatolhatnak a bél mikrobiómába, és megzavarhatják annak harmóniáját. Például a Porphyromonas gingivalis baktérium, amely részt vesz a parodontitisben vagy az ínybetegségben, szerepet játszik a gyomor-bélrendszeri és a hasnyálmirigyrákban. Egyes kutatások azt sugallják, hogy az olyan bélbetegségek, mint a gyulladásos bélbetegség vagy a Crohn-betegség oka lehet a Klebsiella nevű gyakori szájbaktérium, amely felváltja vagy felülmúlja a normál mikrobákat a vastagbélben.
Például az ínybetegség, amely hihetetlenül gyakori, a 30 éves és idősebb felnőttek közel 50 százalékát, valamint a 65 éves és idősebb felnőttek 70 százalékát érinti, gyulladásos szájkörnyezetet hoz létre, amely elősegíti a vérzést és lágyítja az ínyt. Az olyan kórokozó baktériumok, mint a P. gingivalis, a Streptococcus és a Fusobacterium nucleatum, valamint az általuk termelt mérgező vegyszerek ellenállás nélkül átsiklanak.
Ez az ínybetegség potenciálisan szorosan összefügg az Alzheimer-kórral, a demenciával és még a magas vérnyomással is, ahol az egészségtelen baktériumok gátolják a vérnyomást szabályozó nitrogén-monoxid termelését. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy ok-okozati összefüggés van az ínybetegség és a szívbetegség között. Azonban még nem teljesen világos, hogy a 300 ismert ínybetegséget okozó baktérium közül pontosan melyik a felelős.
Az egészséges mikrobióm helyreállítása és ápolása
A tudósoknak még sokat kell dolgozniuk az orális-bél mikrobiom tengely teljes feltárásán. De nem kétséges, hogy az egészséges bélrendszer és a test kulcsa a szájban kezdődik.
Sajnos a mai világban annyi kárt okozunk, hogy elpusztítjuk a száj mikrobiómát, így az nem tudja ellátni a dolgát. A szokásos gyanúsítottak: a rossz szájhigiénia és gyakorlatok, a rossz diéta, és a rutinszerű fogászati ellátás mellőzése.
Ha ezeket a szokásokat helyreállítja, hogy egyensúlyt teremtsen a szájüregi mikrobiomban, akkor nem lehet teljesen meggyógyítani vagy visszafordítani az olyan betegségeket, mint az Alzheimer-kór, de van néhány tanulmány, amelyek azt sugallják, hogy a jobb szájhigiénia csökkentheti a szívbetegségek és más problémák kialakulásának kockázatát. A rendszeres fogmosáson, fogselyemhasználaton és a fogorvosi látogatáson kívül kerülje el az alkoholt tartalmazó szájvizeket, amelyek válogatás nélkül elpusztítják a jó és rossz baktériumokat, és használjon prebiotikus, hidroxiapatit alapú fogkrémet, amely táplálja és elősegíti az egészséges szájmikrobiómát, valamint védi a fogzománcot.