A lelki egészség a kognitív, a viselkedési és érzelmi jólétre utal. Minden azon múlik, hogyan gondolkodnak, éreznek és viselkednek az emberek. Az emberek néha a „lelki egészség” kifejezést használják a mentális zavar hiányára.
A lelki egészség befolyásolhatja a mindennapi életet, a kapcsolatokat és a fizikai egészséget. Az emberek életét befolyásoló tényezők, az interperszonális kapcsolatok és a fizikai tényezők mind hozzájárulhatnak a lelki egészség megzavarásához.
A lelki egészségről való gondoskodás megőrizheti az ember azon képességét, hogy élvezze az életet. Ennek során meg kell találni az egyensúlyt az élettevékenységek, felelősségek és a pszichológiai ellenálló képesség elérésére irányuló erőfeszítések között.
Az olyan állapotok, mint a stressz, a depresszió és a szorongás, mind befolyásolhatják a lelki egészséget, és megzavarhatják az ember napi rutinját.
Bár a lelki egészség kifejezést általánosságban használják, sok olyan állapotnak, amelyeket az orvosok pszichológiai rendellenességként ismernek fel, fizikai gyökerei vannak.
Ebben a cikkben elmagyarázzuk, mit értenek az emberek lelki egészség és betegségek alatt. Ismertetjük a mentális zavarok leggyakoribb típusait, beleértve a korai jeleiket és a kezelés módját.
Mi a lelki egészség ?
A lelki betegségek a fogyatékosságok egyik vezető oka az Egyesült Államokban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. A lelki egészség olyan jóléti állapot, amelyben az egyén felismeri saját képességeit, képes megbirkózni az élet szokásos stresszeivel, produktívan tud dolgozni, és képes hozzájárulni a közösségéhez. A WHO hangsúlyozza, hogy a lelki egészség több, mint a mentális zavarok vagy fogyatékosság hiánya.
Hangsúlyozzák azt is, hogy a lelki egészség megőrzése és helyreállítása alapvető fontosságú egyénileg, valamint a világ különböző közösségeiben és társadalmaiban.
A lelki egészség kockázati tényezői
Mindenkinek van bizonyos kockázata ezen egészségügyi rendellenességek kialakulásához, kortól, nemtől, jövedelemtől vagy etnikai hovatartozástól függetlenül. A fejlett világ nagy részében a mentális zavar a fogyatékosság egyik vezető oka. A szociális és pénzügyi körülmények, a biológiai tényezők és az életmódválasztás mind alakíthatják az ember lelki egészségét. Ebben a betegségben szenvedők nagy részének egyszerre több állapota van. Fontos megjegyezni, hogy a jó mentális egészség a tényezők kényes egyensúlyától függ, és hogy az élet és a világ több eleme együttesen hozzájárulhat a rendellenességekhez.
Az alábbi tényezők hozzájárulhatnak a mentális egészség megzavarásához.
Folyamatos társadalmi és gazdasági nyomás
Ha valaki korlátozott anyagi lehetőségekkel rendelkezik, vagy üldözött etnikai csoporthoz tartozik, akkor növekedhet a mentális egészségügyi rendellenességek kockázata.
A 2015-ös tanulmányban a mentálhigiénés állapotok számos társadalmi és gazdasági okát azonosította, beleértve a szegénységet és a nagyváros szélén való életet. A kutatók azt megmagyarázták, hogy bizonyos csoportok esetében a mentális egészségügyi ellátás elérhetősége és minősége eltér a módosítható tényezők és a nem módosítható tényezők tekintetében.
A mentális egészségügyi rendellenességek módosítható tényezői a következők:
- társadalmi és gazdasági feltételek, például, hogy van-e munka a környéken;
- foglalkozás;
- oktatás;
- egy személy társadalmi szerepvállalásának szintje;
- lakásminőség.
A nem módosítható tényezők közé tartozik:
- nem;
- kor;
- etnikum.
A tanulmány a módosítható és nem módosítható tényezőként sorolja fel. A kutatók azt találták, hogy a nőknél 3,96 szorosára növelte az alacsony mentális egészségi állapot kockázatát. Ebben a tanulmányban a gyenge gazdasági helyzetű emberek is a legmagasabb pontszámot érték el.
Biológiai tényezők
A genetikai családtörténet növelheti a lelki egészség állapotok javulását, mivel bizonyos gének és génváltozatok nagyobb kockázatot jelentenek. Azonban sok más tényező is hozzájárul ezeknek a rendellenességeknek a kialakulásához.
Ha egy gén mentális egészségügyi rendellenességhez, például depresszióhoz vagy skizofréniához kapcsolódik, nem garantálja az állapot kialakulását. Hasonlóképpen, azoknak az embereknek is lehetnek mentális egészségi problémái, akiknek nincsenek rokon génjeik vagy családjukban mentális betegségek.
A lelki egészségi állapotok, például stressz, depresszió és szorongás alakulhatnak ki mögöttes, életet megváltoztató fizikai egészségügyi problémák, például rák, cukorbetegség és krónikus fájdalom miatt.
Gyakori leki egészség rendellenességek
A mentális betegségek leggyakoribb típusai a következők:
- szorongásos zavarok;
- hangulatzavarok;
- skizofrénia rendellenességek;
Szorongásos zavarok
A szorongás a leggyakoribb mentális betegség. Az ilyen állapotú emberek súlyos félelmet vagy szorongást éreznek, mely bizonyos tárgyakhoz vagy helyzetekhez kapcsolódik. A legtöbb szorongásos betegségben szenvedő ember megpróbálja elkerülni a szorongást kiváltó minden hatást.
Az emberek fizikai tüneteket is tapasztalhatnak, beleértve a nyugtalanságot, a fáradtságot, a megfeszült izmokat, vagy az alvászavart.
Túlzott szorongást tapasztalhatnak, amikor olyan hétköznapi helyzetekkel találkoznak, amelyek nem jelentenek közvetlen veszélyt, például házimunkát vagy megbeszéléseket. A betegség ezen formájában szenvedő személy néha szorongást érezhet, anélkül, hogy bármi is kiváltaná.
Pánikbetegségek
A pánikbetegségben szenvedők rendszeres pánikrohamokat tapasztalnak, amelyek hirtelen, lehengerlő rémülettel vagy a közelgő katasztrófa és halál érzésével járnak.
Fóbiák
A fóbiák mélyen személyesek, és az orvosok nem ismernek minden típust. Fóbiák ezrei lehetnek, és ami egy személy számára szokatlannak tűnhet, az egy másik számára súlyos probléma lehet, amely uralja a mindennapi életet.
Különböző típusú fóbiák vannak:
- Egyszerű fóbiák: Ezek aránytalan félelmet jelenthetnek bizonyos tárgyaktól, vagy állatoktól. A pókoktól való félelem egy gyakori példa erre.
- Szociális fóbia: Szociális szorongásnak nevezik a félelmet attól, hogy mások ítélete alá kerülnek. A szociális fóbiában szenvedők gyakran korlátozzák a társadalmi környezetnek való kitettséget.
- Agorafóbia: Ez a kifejezés olyan helyzetek félelmére utal, amelyekben nehéz lehet elmenekülni, például liftben vagy mozgó vonatban. Sokan félreértik ezt a fóbiát a kint tartózkodástól való félelemként.
Obszesszív-kompulzív zavar
Ebben a betegségben szenvedőknek megszállottságaik és kényszereik vannak. Más szavakkal, állandó, stresszes gondolatokat tapasztalnak, és erőteljes késztetést élnek meg ismétlődő cselekvések végrehajtására, például kézmosásra.
Poszttraumás stressz
A poszttraumás stressz akkor fordulhat elő, ha egy személy mélyen stresszes vagy traumatikus eseményt tapasztal magán, vagy tanúja volt. Az ilyen típusú események során a személy azt gondolja, hogy életük vagy mások élete veszélyben van. Félhetnek, vagy nem tudják irányítani a történéseket. Ezek a trauma- és félelemérzések hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.
Hangulati zavarok
Az emberek a hangulatzavarokat affektív rendellenességeknek vagy depressziós rendellenességeknek is nevezhetik. Az ilyen állapotú embereknek jelentős változásai vannak a hangulatban, általában vagy mániával, amely a nagy energiák és az emelkedettség időszaka, vagy a depresszióval jár.
Példák a hangulatzavarokra:
- A súlyos depresszióban szenvedő személy állandóan rossz hangulatban szenved, és elveszíti érdeklődését az előző tevékenységek és események iránt. Hosszan tartó szomorúságot vagy rendkívüli szomorúságot érezhetnek.
- A bipoláris zavarban szenvedő személy szokatlan változásokat tapasztal a hangulatában, az energiaszintjében, az aktivitási szintjében és a mindennapi élet folytatásának képességében. A magas hangulatú időszakokat mániás fázisoknak nevezik, míg a depressziós fázisok rossz hangulatot okoznak.
- Az őszi, téli és kora tavaszi hónapok csökkentett nappali kiváltó okai ilyen típusú súlyos depressziót váltanak ki. Leggyakrabban az Egyenlítőtől távol eső országokban fordul elő.
Skizofrénia rendellenességek
A mentálhigiénés hatóságok még mindig próbálják megállapítani, hogy a skizofrénia egyetlen rendellenesség, vagy a kapcsolódó betegségek csoportja. Ez egy rendkívül összetett állapot.
A skizofrénia jelei jellemzően 16 és 30 év között alakulnak ki. Az egyénnek töredezettnek tűnő gondolatai lesznek, és az információk feldolgozása is nehezére eshet.
A skizofréniának negatív és pozitív tünetei vannak. A pozitív tünetek közé tartoznak a téveszmék, a gondolkodási zavarok és a hallucinációk. A negatív tünetek közé tartozik az elvonás, a motiváció hiánya és a lapos vagy nem megfelelő hangulat.