Az étkezési zavarok olyan súlyos állapotok, amelyek a tartós étkezési magatartáshoz kapcsolódnak, és negatívan befolyásolják egészségét, érzelmeit és az élet fontos területein való működési képességét. A leggyakoribb étkezési zavarok az anorexia nervosa, a bulimia nervosa és a falási zavar.
A legtöbb étkezési zavar túlzottan a testsúlyra, a testalkatra és az ételre összpontosít, ami veszélyes étkezési viselkedéshez vezet. Ezek a viselkedések jelentősen befolyásolhatják a szervezet azon képességét, hogy megfelelő táplálékot kapjon. Az étkezési zavarok károsíthatják a szívet, az emésztőrendszert, a csontokat, a fogakat, a szájat, és más betegségekhez vezethetnek.
Az étkezési zavarok gyakran tinédzser- és fiatal felnőttkorban alakulnak ki, bár más életkorban is kialakulhatnak. A kezeléssel visszatérhet az egészségesebb étkezési szokásokhoz, és néha visszafordíthatja az étkezési rendellenesség által okozott súlyos szövődményeket.
Étkezési zavarok tünetei
A tünetek az evészavar típusától függően változnak. Az anorexia nervosa, a bulimia nervosa és a falási zavar a leggyakoribb étkezési zavarok. Egyéb étkezési zavarok közé tartozik a kérődzési zavar és az elkerülő/korlátozó táplálékfelvételi zavar.
Anorexia nervosa
Az anorexia nervosa – gyakran egyszerűen anorexiának nevezik – egy potenciálisan életveszélyes étkezési rendellenesség, amelyet abnormálisan alacsony testsúly, a hízástól való intenzív félelem és a súly vagy alak torz észlelése jellemez. Az anorexiában szenvedők extrém erőfeszítéseket tesznek testsúlyuk és alakjuk szabályozására, ami gyakran jelentősen megzavarja egészségüket és élettevékenységüket.
Ha étvágytalanságban szenved, túlzottan korlátozza a kalóriákat, vagy más módszereket alkalmaz a fogyás érdekében, például túlzott testmozgást, hashajtókat vagy diétás gyógyszereket használ, vagy evés után hány. A súlycsökkentésre tett erőfeszítések, még ha alulsúlyosak is, súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak, néha akár halálos önéhezésig is.
Bulimia nervosa
A bulimia nervosa súlyos, potenciálisan életveszélyes étkezési zavar. Amikor bulimiában szenved, falási és tisztulási epizódjai vannak, amelyek során az étkezés feletti kontroll hiányát érzi. Sok bulimiás ember korlátozza az étkezését a nap folyamán, ami gyakran több faláshoz és tisztálkodáshoz vezet.
Ezekben az epizódokban általában rövid időn belül nagy mennyiségű ételt eszik meg, majd egészségtelen módon próbálja megszabadulni a felesleges kalóriáktól. A bûntudat, a szégyenérzet és a túlevés okozta súlygyarapodástól való intenzív félelem miatt hányni kényszerülhet, esetleg túl sokat mozoghat, vagy más módszereket, például hashajtókat alkalmazhat a kalóriák megszabadulására.
Ha bulimiában szenved, valószínűleg a súlya és a testalkata foglalkoztatja, és súlyosan és keményen elítélheti magát saját maga által észlelt hibái miatt. Lehet, hogy normál testsúlyú vagy akár egy kicsit túlsúlyos is.
Falási zavar
Ha falászavarban szenved, rendszeresen túl sok ételt eszik, és úgy érzi, hogy nem tudja ellenőrizni az étkezést. Előfordulhat, hogy gyorsan eszik, vagy a tervezettnél több ételt ehet, még akkor is, ha nem éhes, és még sokáig folytathatja az evést, miután kellemetlenül jóllakott.
Egy falás után bűntudatot, undort vagy szégyent érezhet viselkedése és az elfogyasztott étel mennyisége miatt. De ezt a viselkedést ne próbáld kompenzálni túlzott testmozgással vagy tisztálkodással, ahogyan azt valaki bulimiában vagy anorexiában megtenné. A szégyenkezés ahhoz vezethet, hogy egyedül eszik, hogy elrejtse a falás érzését.
Rendszerint hetente legalább egyszer előfordul egy új ivási kör. Lehet, hogy normál testsúlyú, túlsúlyos vagy elhízott.
Kérődzési zavar
A kérődzési zavar evés után ismétlődően és tartósan visszaveri az ételt, de ez nem egészségügyi állapot vagy más étkezési rendellenesség, például anorexia, bulimia vagy falási zavar következménye. Az ételt émelygés vagy öklendezés nélkül viszik vissza a szájba, és előfordulhat, hogy a regurgitáció nem szándékos. Néha a regurgitált ételt újra megrágják, és újra lenyelik vagy kiköpik.
A rendellenesség alultápláltságot eredményezhet, ha az ételt kiköpik, vagy ha a személy jelentősen kevesebbet eszik, hogy megakadályozza a viselkedést. A kérődzési rendellenesség előfordulása gyakrabban fordulhat elő csecsemőkorban vagy értelmi fogyatékos embereknél.
Elkerülő/korlátozó táplálékfelvételi zavar
Ezt a rendellenességet az jellemzi, hogy nem teljesíti a minimális napi táplálkozási szükségletet, mert nem érdekli az evés; kerüli az olyan ételeket, amelyek bizonyos érzékszervi jellemzőkkel rendelkeznek, például színe, állaga, illata vagy íze; vagy aggódik az evés következményei miatt, például a fulladástól való félelem miatt. Az ételt nem kerülik el a hízástól való félelem miatt.
A rendellenesség jelentős súlycsökkenést vagy gyermekkori hízás elmaradását, valamint táplálkozási hiányosságokat eredményezhet, amelyek egészségügyi problémákat okozhatnak.
Mikor kell orvoshoz fordulni
Egy étkezési zavart nehéz lehet egyedül kezelni vagy legyőzni. Az étkezési zavarok gyakorlatilag eluralkodhatnak az egyénen. Ha ezen problémák bármelyikét tapasztalja, vagy úgy gondolja, hogy étkezési zavara van, kérjen orvosi segítséget.